Újabb csapás érte a malajziai légitársaságot, amelynek egyik repülőgépe márciusban tűnt el rejtélyes módon: Ukrajna felett, az orosz határ közelében lelőtték az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó utasszállítóját. A katasztrófát senki sem élte túl. Az ukránok és az oroszbarát szeparatisták egymásra mutogatnak a tragédiát illetően, miközben a Nyugat Vlagyimir  Putyin felelősségét hangoztatja.

Izrael teljes területén harci helyzet alakult ki az elmúlt hetekben. A Hamasz folyamatos rakétatüzét a zsidó állam vezetése nem állhatta tovább, így megkezdődött a szárazföldi hadművelet Gázában. Benjamin Netanjahu miniszterelnök legutóbbi kneszetbeli felszólalása szerint a 2005-ös kivonulás után most visszafoglalandó területeket azonnal Izraelhez csatolják majd. A Hetek tudósítói az érintett térség határában jártak – ameddig újságíró elmehet…

Úgy tűnik, hogy beigazolódik a három legnagyobb bagdadi keresztény felekezet pátriárkájának július elején kiadott drámai felhívása, amely szerint megszűnhet a kereszténység közel kétezer éves folyamatos jelenléte Irakban és Szíriában is. Az Iszlám Állam terrorszervezet által uralt területen ez már nem csak lehetőség: július 19-én kibocsátott  ultimátumuk szerint az iraki Moszulban élő keresztényeknek 24 órájuk maradt arra, hogy áttérjenek az iszlámra vagy megfizessék a hitetlenekre kirótt adót, különben „nem marad más a számukra, mint a kard éle”.

A kezdetben tréfának és „különös jóslatnak” titulált híresztelés, úgy tűnik, valósnak bizonyul: augusztus 12-én, François Hollande 60. születés­napján kerülhet sor az elnök és Julie Gayet színésznő házasságkötésére – állítja számos neves francia napilap. Logikus, ám sokak szerint legalább annyira meglepő forgatókönyve ez az eseményeknek.

Sokkal nagyobb ellenállásra számított a kormány a Szabadság téri megszállási emlékmű puccsszerű, éjszakai felállítása nyomán, ezért az előre bekészített kommunikációs patronjainak nagy részét a tárban hagyta – értesült a Hetek kormányzati forrásokból. A szoborról elmondható, hogy tulajdonképpen valamennyi történelmileg érintett kisebbség megalázva érzi magát a megvalósulása kapcsán, az ügyben résztvevő kormánypárti potentátok és csinovnyikok pedig máig nem értik, hogy mi szükség volt a több hónapos botrány eszkalálására. Úgy tűnik, minden vektor egy irányba mutat.

Tóbiás Józsefet választotta elnökének az MSZP. Szili Katalin, az MSZP egykori elnökhelyettese, Tóbiás régi mentora aggódik egykori politikustársáért, nehogy rámenjen a pályája erre a kalandra. Szerinte az a fő kérdés, hogy egy letűnt korszak utolsó embere, vagy egy új időszak első embere lesz-e Tóbiás. A pakliban ugyanis az is benne van, hogy az SZDSZ mintájára kimúlik a párt „Tóbiék” kezei között. Portré az új elnökről.

A politikusi háttérrel rendelkező alkotmánybíróknak köszönheti a Fidesz, hogy az önkormányzati választásokról szóló, pár hete elfogadott törvényét nem semmisítette meg az Alkotmánybíróság. A testület tulajdonképpen kettészakadt, a szakmai közéletből érkező bírák ugyanis alkotmányellenesnek tartották az új jogszabályt, de ők kisebbségben maradtak.

Határidőre nem fizették be a pályázatban vállalt 650 millió forintot azok az arab befektetők, akik újraindították volna a kapuvári húsüzemet. Ezzel nemcsak a beruházás hiúsult meg, hanem annak reménye is, hogy a hatmilliárdos adósságot felhalmozott cég hitelezői pénzükhöz jussanak. A befektetési kísérlet érdekességei mindenestre újabb fejezettel toldották meg a kapuvári üzem sajátosan magyar történetét.

Frei Tamás 2015 – A káosz éve és a magyar elit háborúja című könyvét legszívesebben az első fejezet elolvasása után letettem volna, mert olyan, mintha egy Bujtor Csöpibe oltott Jean Paul Belmondo-film elevenedne meg. Mégis végigrágtam magam a vaskos köteten, éspedig azért, mert egy fideszes háttérember zárt körben azt mondta, hogy Frei beleírta a regénybe Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadót is. Így már izgalmasabb. Hát még a bevezető szöveg után, ahol Frei tudatja, hogy az első két részt követően – trilógia! – annyian magukra ismertek, hogy kénytelen leszögezni: a könyvben egyetlen szereplő sem valós személy, és kiváltképpen nem az Kocsis Zsolt, Kengyeles Sándor, Simonka Antal, valamint a hatvanas éveiben járó magyar miniszterelnök.

Előző számunkban bemutattuk az Egyesült Államokban 34 éve emelt talányos emlékmű, a Georgia Guidestones történetét és a máig ismeretlen megrendelőivel kapcsolatos elméleteket. (A New Age oszlopai. Hetek, 2014. július 18.) Az építmény kialakítása, a rajta szereplő alapelvek és a felhasznált nyelvek arra utalnak, hogy azt a 19. században indult, és mára talán a világ legbefolyásosabb eszmerendszerévé vált New Age alapvető üzenete összefoglalójának szánták, jelzőkőként a jövő korok számára. A New Age meghatározó ideológusait: a teozófia megalapítóit, Helena Blavatskyt és Alice Baileyt, a modern kor leghíresebb látnokát, az „alvó prófétát”, Edgar Cayce-t, a három világháborút meg­jövendölő szabadkőműves nagymestert, Albert Pike-ot és követőjét, Aleister Crowley-t a filozófiatörténeti művek egyáltalán nem vagy csak széljegyzetben említik, pedig hatásuk legalább olyan jelentős, mint a felvilágosodás óta eltelt két évszázad meghatározó gondolkodóié. Ráadásul úgy tűnik, spiritualista szemléletük sokkal inkább megfelel a posztmaterialista kor igényeinek, így népszerűségük ma nagyobb, mint saját korukban.

Ferenc pápa a jelek szerint igen élénk érdeklődést mutat az amerikai evangéliumi kereszténység iránt, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy idén már több, magas rangú egyházi és konzervatív politikai vezetőkből álló küldöttség járt nála. Júniusban különösen nagy volt a „forgalom”: bár a látogatások nem kaptak különösebben nagy hírverést, három prominens és széles körben ismert texasi tévéprédikátor is járt nála az ökumenikus közeledés jegyében.

Nyugat-Csongrád megye korántsem dicsőséges 19-20. századi történelméből húzzák elő újabban a példaképeket a szerb határon fekvő Ásotthalmon. A falusi turizmus jegyében olyan kétes alakoknak állítanak emléket, mint például Rózsa Sándor, vagy a férjeket „kiiktató” bérgyilkosnő, Pipás Pista. Az őszi választásokat célzó kétnapos betyárfesztiváljuk állítólag néhány helyi vállalkozónak és a vállaltan Jobbik-érzelmű Innovatív Kommunikáció Alapítványnak apasztotta tartalékait.

Minden negyedik évben fontos kérdés, hogy ki nyeri a választásokat, és persze nemcsak nálunk, hanem a világon mindenhol. Úgy tűnik, hogy a világ legnagyobb működő demokráciájában is csak illúzió a vegytiszta választás. Legalábbis Lawrence Lessig, a Stanford Egyetem professzora azt állítja: Amerikában mindössze 132 ember dönti el, hogy kik kerülnek ki győztesen a végén. A cél pedig, hogy újra a nép kezébe kerüljön a döntés joga, egyre távolabb kerül a realitástól.

Az elmúlt években jelentősen megváltoztak a temetkezési szokások. Míg korábban ritkaságszámba ment az urnás temetés, addig ma már megközelítőleg minden második szertartásnál a hamvasztást választják, és többségében hazaviszik az urnákat, amelyek sorsa innentől nem követhető nyomon. Ezek növekvő száma miatt belátható időn belül tízezres nagyságrendben lesznek urnák a családok birtokában, és az sem elképzelhetetlen, hogy hamarosan teljesen eltűnnek a hagyományos temetkezési módok. A hozzátartozók szerint a temetők fenntartói egyre magasabbra srófolják az árakat, az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI) viszont úgy gondolja, hogy a hamvak hazaszállításával sérül a nyilvántartás és kegyeletsértés is történik, amit az egyre szaporodó hajmeresztő történetek is alátámasztanak.

„Steve, használ az iPhone-om olyan tantálfémet, amit rabszolgamunkával bányásznak? Egy értekezleten ülök pár technikussal, akik szerint te tudhatsz erről, de a vállalat szigorításai miatt nem fogsz válaszolni erre az e-mailre. Bizonyítsd be, hogy nincs igazuk!” Ezt az üzenetet kapta a néhai Steve Jobs pár évvel ezelőtt a modern rabszolgaság ellen küzdő Slavery Footprint egyik leendő alapítójától. A válasz meglehetősen egyszerű volt.

A luxusdivattal foglalkozó Burberry cég befektetői nemrég megvétózták az új vezérigazgató, Christopher Bailey 20 millió fontos (közel 8 milliárd forintos) apanázsát, ami hivatalosan még teljesítményhez sem volt kötve. Az eset ismételten rávilágított arra, hogy még mindig milyen érzékeny terület a felsővezetők javadalmazása Nagy–Britanniában – csakúgy, mint a tengerentúlon.

Május közepén ünnepelte 105. születésnapját Nicholas Winton, az egykori brit bróker, aki a második világháború kitörését megelőzően 669 zsidó gyermek életét mentette meg. Az akkori Csehszlovákiából a hitleri Németországon át Nagy-Britanniába juttatta el a gyermekeket, akik a mai napig Winton-gyermekként emlegetik magukat. Az idők folyamán számuk – családtagjaikkal együtt – hatezerre nőtt. A gyermekek többsége több mint ötven éven keresztül azt sem tudta, kinek köszönheti életét.

Demokrácia, olimpiai játékok, művészetek, gyros, feta, sirtaki… – és a sort hosszan lehetne folytatni, hogy mi mindent köszönhetünk Európa egyik legszebb országának, azonban a nyári forróságban az azúrkék tenger hűs hullámait, az ezernyi csodás szigetet, ligetet, pálmafát juttatja önkéntelenül is eszünkbe. Mindemellett a kék és fehér ország legendás vendégszeretettel, a görög konyha kifinomult ízeivel nyújt ma is felejthetetlen nyaralást. Ráadásul jó áraikkal a válság ellenére is mindezt versenyképesen teszik!

A Balaton déli partjának egyik legősibb településén és egyik legkedveltebb fürdővárosában több mint 2 kilométer hosszú szabad strand várja a víz szerelmeseit. A sekély, lassan mélyülő partszakasz pedig igen kedvelt a kisgyermekes családok körében, hiszen itt teljesen biztonságos a lubickolás. Az aktív pihenést előnyben részesítők szintén sokféle szabadidős lehetőség közül választhatnak, ahogy a kultúrára vágyóknak is számtalan meglepetést tartogat. A környékbeli látnivalók ugyancsak sok érdekességet nyújtanak, így a természetrajongók sem fognak unatkozni Balatonlellén.